Gablini.hu / Hírek / Kovács Miklós a Kia formatervezoje: egy dizájnstúdió nem álomgyár

Kovács Miklós a Kia formatervezoje: egy dizájnstúdió nem álomgyár

Kovács Miklós a Kia formatervezoje: egy dizájnstúdió nem álomgyár

Nagy feltunést keltett, hogy még 2011-ben, az akkortájt debütált Kia Optima limuzin azon melegében elnyerte az egyik legrangosabb európai formatervezési versengés, a német Red Dot Design Award Best of Best (a legjobbak legjobbja) díját. Bár a mai autós világban a dizájn is kollektív alkotás, Kovács Miklós ezt az elismerést különösen magáénak érzi. A Kia autógyár dizájnmenedzsereként o fogta össze az Optima karosszéria-tervezését, s mint állítja: a limo ma is a legfontosabb személyautó-forma, ha úgy tetszik az autógyártók dizájn-névjegye. Azóta a Kia és karosszériaszabásza már besöpört egy sor újabb elismerést, ami önmagában jelzi: o is kulcsszerepet játszik a dizájn-centrikus dél-koreai autógyár világ minden tájáról verbuvált formatervezési csapatában.

 
 

A magyar szakember nemzetközi karrierje – mondhatni – egyenes vonalú volt. Igaz, a szegedi, idén 46 éves tervezo még fiatalon tett egy kitérot: két évet eltölt a Hittudományi Foiskolán, de miután akkortájt is rendületlenül küldözgette lelkes tervrajzait az Audinak, s azokra bíztató válaszokat kapott, gyorsan irányt vált. A kilencvenes évek közepére Linzben és Pforzheimben elvégzi az ottani formatervezési foiskolákat, majd ösztöndíjasként az Audinál kap munkát.

Mint mondja, az ingolstadti prémiumgyártó a leheto legjobb tréning a fiatal tervezok számára. „Már kezdoként 1:1 léptéku modelleken dolgoztam, lehetoségem nyílt ellesni a mesterfogásokat a tapasztalt kollegáktól: hogyan is kell egy autót megformázni, miért fontosak az arányok, a vonalívek és felületek megmunkálása.” Életrajzában megemlíti, hogy részt vett az A8 és az A4 típusok úgynevezett megvalósíthatósági tanulmányainak elkészítésében. Egyik interjúban azonban azt is megvallotta, akadt melléfogása is. Elso felnimodelljét egy collal nagyobbra tervezte, így azt nem lehetett ráilleszteni a gumira.

Kovács az Optimával

Fotó: MTI

Ez azonban láthatóan csak múló epizód lehetett Kovács Miklós karrierjében, mert öt négykarikás esztendo után enged a csábításnak, s 2004-ben beáll a külcsínre is sokat adó Kiához. A dél-koreai autógyár Frankfurtban muködo európai dizájnközpontjában ma o felel az új modellek exterior (külso) megjelenéséért, magyarán a karosszéria-formákért. Irányításával már egy sor koncepció- és szériamodell készült. Így az egyteru Venga kisautó, a Cee’d család, a középkategóriás Optima, a nálunk nem forgalmazott Cadenza luxustípus, vagy a legutóbb bemutatott merész vonalú KIA GT tanulmánymodell.

Kovács Miklóst már többször faggatták dizájnfilozófiájáról a magyar sajtóban. Mint elmondta, az autós dizájnstúdió nem álomgyár, aki négykerekuek tervezésre adja a fejét, nem dolgozhat teljes szabadságban, szuverén muvész módjára. A kocsit számos törvényi eloírásnak megfeleloen kell eloállítani. A formát befolyásoló tervezoi kihívásokat két nagy csoportba osztja. Az elsobe a technológiai hatások a tartoznak, így a karosszérialemezek préselhetosége, az egyes darabok eloállítási módszere, továbbá a törvényi eloírások, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. A másik csoportba a kituzött célokat, többek között a karosszéria méretét, az utastér, a csomagtartó szélességét, vagy az üvegfelületek nagyságát sorolta. A tömegautók esetében fontos szempont az alacsony gyártási költség, az ergonomikus, mindennapi használat.

Fel van adva azonban a lecke: hogyan lehet megfelelni a kívánalmaknak, de ugyanakkor a szürke tömegbol kiemelkedo izgalmas formát kialakítani. Kovács a Venga példáján magyarázva fejtegette, hogyan fordított hátat a hagyományos egyteru dizájnnak. „A Vengának nincs határozott eleje, oldala, hátulja: ezek mind összecsúsznak, mint két összekulcsolt kéz. Szakítanom kell a hagyományos esztétikai értékekkel, ha újat akarok alkotni. A hangsúlyt nem a szabályok felrúgására, hanem az újszeru dizájn megteremtésére kell helyezni.”

Mindemellett az autódizájnban is vannak regionális, a piacok ízlésétol függo különbségek. Kovács szerint jellegzetesen európai igény a karosszéria arányainak gondos kidolgozása. Erre sem az amerikai, sem az ázsiai iskolák nem fektetnek akkora hangsúlyt, mint a vén kontinens tervezoirodái. Náluk inkább a díszítomuvészet érvényesül: korábban jellemzo volt, hogy az európai szem számára furcsa, néha bizarr részletekkel „gazdagították” autóik küllemét.

A Kiánál most e két irány egybegyúrására törekednek. Az is fontos cél, hogy a modellek formaterve merészebb, izgalmasabb legyen a többi európainál, s ebben eredményesen segítenek az ázsiai gyökerek. Ilyen például a Kia típusok orrán kialakított, tigrisszájra emlékezteto huto-díszrács. E motívum egyértelmuen távol-keleti, formai megvalósítása azonban európai tervezo muve. Nem különálló dekoráció, hanem a dizájn már messzirol felismerheto, karakteres része: megalapozza a fényszóró merész, dinamikus vonalvezetését, úgy ahogy azt a Sportage, vagy az Optima modelleken is láthatjuk.

Ez utóbbi középkategóriás szedán láthatóan mérföldko Kovács munkásságban, mert mint többször felemlegette, az Optima dizájnsikere mámorító volt számára. Ebben a projektben – mesélte a Kia Magazin hasábjain – már a külso formatervért felelos dizájnmenedzserként vett részt. A tervezok feladata a rajzolás, a komputeres- és az agyagmodellezés volt, o pedig arra ügyelt, hogy az ötletek megnyero formát öltsenek, s eközben minden arány, részlet megfeleljen a muszaki technológiai eloírásoknak. Olyan ez, mint egy forgatókönyv: minden egyes döntéssel a kituzött cél felé kell közeledni. Az Optima tervezése során sikerült a koreai mérnökcsapatot is lelkesíteni. A csapatmunka persze a mindennapok velejárója, de ezt a fajta, mindenkit magával ragadó energiát korábban még sohasem tapasztalta.

Kia Optima hybrid

Fotó: D.P.

A Kia gépkocsik formai sikerét abban látja, hogy több szabadságot enged és érvényesít az egyes modellek tervezése során. Itt van például az igazán sikeres Volkswagen, de az egyes kategóriatípusok formatervei túlságosan is hasonlítnak egymásra. Szerinte nem kell tartani attól, hogy a vevok nem ismerik fel rögvest az új típust, s nem tudják gyártójával azonosítani. Ha egy új autó felkelti érdeklodésüket, hamar megbarátkoznak az elso látásra szokatlan modellel. Több autógyártó kelléktárából – így Kovács – hiányzik a kreatív szabadság.

Eszmefuttatása szerint a kreativitás egyfajta alkotói elmélyülés, a dolgok szokatlan, újszeru kombinálása, a kereteken kívüli gondolkodás képessége. Keretekre persze szükség van az életben, de az igazán érdekes dolgok – legyen szó zenérol, építészetrol vagy formatervezésrol – sohasem sablonszeruen születnek. Az egy kaptafára húzott dolgok ugyanis mindig kompromisszumokkal járnak: én is engedek, o is enged, végül mindketten sokat veszítünk. Példaként említette azt a tanmesét, amely szerint egy száraz füves sziget egyik sarkán tuz üt ki, a szél befelé fújja lángokat. Hogyan mentse meg a pásztor a juhait? A válasz: neki is tüzet kell gyújtania a füves részen, majd a leégett területre beterelnie a nyáját. Vagyis ha nem lineáris megoldást keresünk, hanem térben gondolkodunk, akkor elképzelheto olyan megoldás, ahol egyik fél sem veszít, hanem nyer – csak éppen másként.

Bár a mai autós világban is több sztárdizájnert jegyeznek, a modern piac sokkal magasabb követelményeket támaszt az autókkal szemben: azok már nem egyetlen tervezo, hanem egy-egy márka sokszínu tervezo-kollektívájának termékei. Kovács szerint ma még csak találgathatjuk, hogy a jelenleg futó modellek közül melyik bizonyul idotállónak (neki egyik kedvence a Jaguar E type sportkocsi, amely páratlanul ötvözi a szokatlan, szinte bizarr arányokat és a gömbölyu felületeket). A Kia formanyelve – bár ázsiai cégrol van szó – globálisra szabott, s aktívan, de a piacok eltéro igényeit figyelembe véve alkalmazza a klasszikus automobildizájn alapveto értékeit Ez tulajdonképpen éles ellentétben áll az eddig általános ázsiai irányvonallal, mely szerint az autó legyen nagy és tunjön újnak.

Ezen a ponton érdemes kitérni arra is, hogy a Kia – csak úgy, mint testvérvállalata a Hyundai – ma a világ legviharosabban fejlodo autógyártói közé tartozik. Röpke egy-két évtizeddel ezelott a futottak még kategóriájába tartoztak, ma viszont már a világ negyedik-ötödik gyártójaként az élvonalbeli vetélytársakat ostromolják. A fejlesztési stratégia egyik kulcseleme, a dizájn januárban újabb megerosítést nyert: ekkor ugyanis megtették Peter Schreyert, a Kia – és mellékesen Kovács Miklós – dizájnfonökét a cégcsoport egyetlen nem koreai alelnökének. Scheryer, aki ugyancsak VW csoporttól érkezett (o nevéhez fuzodik az Audi TT sportkocsi és az "új" VW Bogár formaterve) most már alelnökként felelos a két dél-koreai márka formaterveiért. Mindez azért is érdekes felállás, mivel a Kia és a Hyundai egy fedél alatt laknak, ugyanazokból a gépészeti foegységekbol építkeznek, de külsore különböznek egymástól, sot: a piacon egymással szemben is ádáz konkurensként viselkednek.

E versengés a dizájnban is visszaköszön: a Hyundai az úgynevezett folyékony szobrászat fantázianevu formáival ugyancsak extravagáns kinézetu négykerekuekkel rukkol elo, modelljeit különösen Amerikában díjazzák. Kovács Miklós a két márka dizájnversenyével kapcsolatban úgy nyilatkozott, ha csak a hivatalos díjakat nézzük, akkor a Kia sikeresebb. „A Hyundai eddig inkább az ázsiai irányelvet tükrözte: az a jó, ami új. A Kiánál nem akarunk minden részletet folyamatosan újratervezni, inkább ragaszkodunk saját, jól bevált értékeinkhez.”

Fotó: D.P.
Ma még nem tudni, milyen változást hoz majd a közös dizájnirányítás, minden esetre a dél-koreai márka dinamikus stílusa a jövoben sem változik A magyar szakember éppen a gyártmányfejlesztés pörgos ütemét tekinti a legnagyobb kihívásnak. „Az Audinál volt elegendo ido és lehetoség minden részletet, alaposan átgondolni, kidolgozni. A Kiánál viszont szinte a kezembol ragadják ki a félkész dizájnterveket és ültetik át szériába. Ügyesen kell tehát kihasználni a rendelkezésre álló idot, mert az rövid, s nem kapsz újabb esélyt. Ha egy dizájnmodellel nem sikerül meggyozni a koreai vezetoséget, egy másik menedzser máris elvitte a pálmát. Szavaiból azonban az is kitunik, Kovács állja a sarat.

Weboldalunk a legjobb felhasználói élmény érdekében sütiket (cookie) alkalmaz. Weboldalunk használatával jóváhagyja a sütik használatát.
Elfogadom