Önálló márkaimázst kialakítani nem gyerekjáték. Pláne egy olyan dél-koreai márkának, amelynek ismertsége néhány éve még sehol nem volt. Amerikában erre van egy jól bevált módszer, amelyet kitűnően működött a Toyota és a Lexus, illetve a Nissan és az Infiniti esetében. Hasonló megoldással kísérletezik most a Hyundai a Genesis révén. Az USA-ban Genesis néven kapható luxuslimuzin és sportos kupé, mégpedig a márkától megszokott kedvező ár-érték aránnyal. Nem jöhetett volna jobbkor hozzánk sem, mivel a Hyundai csillaga egyre fényesebben ragyog, és mivel lehetne még egyet dobni az (el)ismertségen, mint egy hátsókerék-hajtású, V6-os sportautóval? Már csak az a kérdés maradt, hogyan birkózik meg Genesis Coupé az olyan jól bevált és bejáratott konkurenssel, mint a Nissan 370Z, vagy mennyire tudja megszólítani azt a vásárlóréteget, amelynek szebben cseng az Infiniti neve?

Biztosan egyszerűbb dolga lenne, ha csak egy kicsivel is karakteresebb külsővel áldották volna meg. Nem azt akarom mondani, hogy nem feltűnő jelenség - főleg ebben a zöld színben, vagy, hogy éppen nem jó ránézni. De semmilyen olyan egyedi ismertetőjegyet nem fedeztem fel a Genesis Coupén, amivel kiemelkedne az illusztrisabb társaságból, amelyet a Nissan 370Z és az Infiniti G37 Coupé alkot. Szemből egyáltalán nem kelti egy kőkemény sportautó benyomását, egyszerűen nem képes úgy lázba hozni, mint ahogy az adottságai engednék. A furcsaság talán abban rejlik, hogy ma már annyira hozzászoktunk a hatalmas hűtőmaszkokhoz a legkisebb autókon is, hogy a Genesis Coupéhoz hasonló sportolón már-már túlságosan visszafogottnak tűnik egy ilyen méretű hűtőmaszk. A kissé bamba orrot viszonylag ügyesen ellentétezték a szép 19 colos könnyűfém felnikkel, a profil hangsúlyos domborulataival és szélesedő vállaival, valamint egy apró trükkel a hátsó oldalablakot is látványosabbá tették. A hátsó lámpák szintén nem túl ötletesek és nem túlságosan cifrázottak, viszont a dupla kipufogó és a határozott spoiler sokat dob a Genesis Coupé megjelenésén.

Sokkal nagyobb csalódást kelt a külsőnél az utastér. Amint belehuppanunk az ülésbe, rögtön érezzük, hogy a magabiztos oldaltartásnak köszönhetően a kanyarban nem lesznek gondjaink, viszont ahogy kicsit körbenézünk, rögtön feltűnik a belső sivársága. Amíg a 370Z-ben egyedi és ötletes részleteket, az Infiniti G37-ben pedig prémium minőség vár minket, addig a Hyundai csak egy mindenféle ötlettől mentes, egyenesen unalmas műszerfalat prezentál. A gombok és a műszerfal felépítése semmiben sem különbözik egy átlagos kompakttól, akár az i30-ból is átemelhették volna a teljes belsőt. Bár a központi műszeregység két óráját kiemelték, a számok, a mutatók, a háttérvilágítás és a fedélzeti grafikája szintén az i30-at idézi, így a legkevésbé sem hoz lázba. Bár nem sikerült túl izgalmasra a volán sem, legalább a fogásával nincs probléma.

A leginkább illúzióromboló érzésem a kormány mögötti váltófülekkel volt, amelyek olyan gagyi, kínai érzést nyújtottak használat közben, hogy elvették az ember kedvét a váltó manuális módjától. Összességében amúgy nem volt gond a minőséggel. Alapáron jár a bőrkárpit, és a műanyagok is meglepően kellemesek -ami kissé váratlan a Genesis Coupé amerikai gyökereit idézve-, viszont az alumínium pedáloktól eltekintve hiányérzet támad a sportos betétek iránt, amivel talán még sikerült volna feldobni a komor, egyhangú hangulatot. A szállítható személyek számának terén a Hyundai a 2+2 üléses Infinitivel alkot párosít, míg a Nissan V6-os sportautója kétszemélyes. Persze a Genesis Coupé hátsó két szükséghelye is inkább gyerekeknek szól, mivel 160 centi felett már kellemetlen ütéseket okozhat a hátsó szélvédő a fejeknek. A 332 literes csomagtartóhoz szűk nyíláson vezet az út, de egy élményautóhoz általában járó két sporttáskát gond nélkül elnyel.