Gablini.hu / Hírek / Dízel vagy benzines?

Dízel vagy benzines?

Dízel vagy benzines?

Napjainkban a világ számos országában kölcsönösen megállapított vagy törvényileg szabályozott határértékek vonatkoznak a CO2–kibocsátásra. 2009-ben egy átlagos személyautó Európában 146 gramm szén-dioxidot bocsátott ki kilométerenként. Az Európai Bizottság azt a célt tűzte ki tagállamai számára, hogy 2015-re 11 százalékkal, 130 grammra csökkentsék ezt az értéket. 2020-ra pedig még tovább, 95 grammra kell csökkenteni a CO2-kibocsátást, ami a 2009-es szinthez képest 35 százalékos csökkenést jelent. A Bizottság célja, hogy 2025-ben egy átlagos új jármű 70 gramm szén-dioxidot bocsásson ki kilométerenként. Ez megközelítőleg száz kilométerenként három literes benzin vagy 2,6 literes gázolaj-fogyasztásnak felel meg, ami bő 50 százalékkal kevesebb a mai átlagnál. A Bizottság a 3,5 tonna össztömeg alatti kisteherautók számára is állapított meg célértéket 2020-ra. A meghatározott 147 grammos kilométerenkénti CO2-kibocsátás megközelítőleg 30 százalékos csökkenést jelent. Noha a környezetvédelmi szempontból legkedvezőbb jármű-üzemanyagról megoszlanak a nézőpontok a világon, mégis csak egyetlen út vezet előre: A 2025-re kitűzött CO2-kibocsátási célok elérése.

Ahány kontinens, annyi válasz

Az európai járműipar a dízelüzemet tartja megoldásnak, az Európában forgalomba kerülő járművek fele dízelmeghajtású. India szintén erős piacot jelent a dízelüzemű járművek számára. Az Egyesült Államokban továbbra is a benzines motorok lesznek a legnépszerűbb erőforrások; a járművezetők csak kis, ám egyre növekvő csoportja választja a dízelmotoros autókat. Kínában, a világ leggyorsabban növekvő járműipari piacán jelenleg az újonnan forgalomba helyezett autók több mint 99 százaléka benzinnel üzemel. A minibuszok 3 százaléka dízelüzemű, míg az újonnan forgalomba helyezett kishaszonjárművek háromnegyede kap dízelmotort. A Bosch globális szinten a dízelmotor felé történő elmozdulására számít, annál is inkább, mivel a kínai kormány is törekszik a kis CO2-kibocsátással járó közlekedés meghonosítására, bár előnyben részesített technológia meghatározása nélkül. A Bosch 2009-es járműipari sajtótájékoztatóján gondosan kifejtette véleményét ebben a témában: középtávon a belső égésű motorok üzemanyag-fogyasztása és CO2-kibocsátása 30 százalékkal csökken – a benzines és a dízelmotorok esetében egyaránt. A hibrid hajtásláncok emellett a fogyasztás és a CO2-kibocsátás további 10 százalékos csökkentésére kínálnak lehetőséget. Ehhez hozzáadva azokat a változtatásokat, amelyeket az autógyártók saját maguk végeznek el járműveiken, mint például az alacsony gördülési ellenállású gumiabroncsokat, a kis tömegű felépítést és a légellenállás csökkentését, az üzemanyag-fogyasztás és a CO2-kibocsátás összességében a mai átlagos szint megközelítőleg felére csökkenthető.

Gyakorlati példák

Ha közelebbről szemügyre vesszük az európai piac új járműveinek átlagos fogyasztását, láthatjuk, hogy néhány járműtípus, közöttük néhány középkategóriás modellel, már a 2015-ös CO2-határéték alatt teljesít. A kompakt kategóriában például a 77 kilowattos benzines motorral szerelt VW Golf TSI CO2-kibocsátása 121 gramm, és száz kilométereként 5,2 liter üzemanyagot fogyaszt. Ugyanezen Golf dízelmotorral 99 grammos, illetve 3,8 literes értékeket mutat. A Volvo C30D 84 kilowattos motorja szintén 99 grammot bocsát ki. De még a felső-középkategóriájú BMW 5-ös sorozat is 4,9 literes, illetve 129 grammos értékeket mutat, 135 kilowattos motorteljesítmény mellett. A benzinüzemű Peugeot 508 kibocsátása 144 gramm, míg a VW Passat 138 grammot bocsát ki. A kompakt kategóriában a Toyota benzines hibridjei jelentik a mércét, típustól függően megközelítőleg 90 grammos CO2-kibocsátásukkal. A nehezebb járművek körében az új dízel hibrid modellekről jelentették be, hogy teljesítik a 2020-as CO2-célértékeket, ilyen például a Bosch hibrid technológiát alkalmazó Peugeot 3008.

Versenyelőnyben a dízel, de nyomában törtet a benzines

A fenti példák alapján úgy tűnik, a benzines hibridek átlagos fogyasztási értékei közel esnek a velük összehasonlítható dízel járművek értékeihez, azaz a dízeltechnológia nyerésre áll. A Bosch azonban pártatlan, mindkét irányban elkötelezett fejlesztéseket végez és ösztönöz. Magát a motort tekintve leghatékonyabb lépés a méretcsökkentés. A lökettérfogat és a hengerek számának csökkentése mérsékli a súrlódási veszteségeket és kisebb mozgó tömeget eredményez. Az ilyen motorok termikus veszteségei is kisebbek. A motorfejlesztők feladata adott esetben a lökettérfogat és a hengerek számának csökkentése, a motorteljesítmény megtartása vagy fokozása mellett.

Több levegőt, tisztább levegőt!

A motor teljesítménye akkor is fenntartható, ha a fejlesztők csökkentik a lökettérfogatot és a hengerek számát, feltéve, hogy égési ciklusonként több levegőt juttatnak be, mint amennyit magától beszívhatna. Ennek megoldása a turbórendszerek fejlesztése. 2011 végétől a Bosch olyan korszerű turbófeltöltő rendszerek gyártásába kezd, amelyeket kifejezetten ezekhez az új, csökkentett méretű benzines és dízelüzemű személyautó, illetve haszonjármű motorkoncepciókhoz fejlesztett ki. Emellett Bosch jelenleg olyan alkatrészek és rendszerek egész sorát kínálja a járműipar számára, amelyek jelentősen hozzájárulnak a gazdaságosabb közlekedéshez és a kisebb CO2-kibocsátáshoz, vagyis előrejelzése szerint a 2020-ra kitűzött flotta-kibocsátási célok a korszerű technika segítségével teljesíthetők.


*A feltüntetett árak tájékoztató jellegűek, nem minősülnek konkrét árajánlattételnek. Az árváltozás jogát fenntartjuk.
Weboldalunk a legjobb felhasználói élmény érdekében sütiket (cookie) alkalmaz. Weboldalunk használatával jóváhagyja a sütik használatát.
Elfogadom